Ennek az emlékhelynek a történetét Cziráky Antal Mózes 1839-ben XVI. Gergely pápának írt egyik levelében így beszélte el:

 

"Van Lovasberényben szűz Mária tiszteletére épült ősrégi kápolna, mely a mindenható Istentől a legszentebb Szűz esedezése által nyert kegyelmekről elhíresült. A többek között boldogult nagyanyám ezelőtt mintegy száz évvel azon kápolna táján nagy veszélyből menekült meg a szent Szűz segítségül hívása közt, és azóta áldozó csütörtökön, mely napon az említett esemény történt, évenként számos ájtatoskodó megjelenik ott. De ezen kívül is csaknem egész éven át a hívek eljárnak oda ájtatoskodni."

 

Az 1831. évi kolerajárvány idején sokan felkeresték a kápolnát, kérve Szűz Mária védelmét, oltalmát. "És a kegyes Isten meghallgatá buzgó imájukat, mert a négyezernyi számú lakosok közül ama vészes nyavalya csak tizenhármat ragadott el." Cziráky Antal Mózes közbenjárására a pápa mindenkinek feloldozást adott, akik a kápolnát "áldozó csütörtökön és a boldogságos szűz Mária főbb ünnepein ájtatoskodva meglátogatják."

 

A zarándoklat ideje Nagyboldogasszony ünnepének napja, augusztus 15.

 

(Az összeállítás a "Száz magyar falu könyvesháza Lovasberény" című könyv alapján készült.)