Székesfehérvár irányából beérve a faluba, bal kéz felől két zord kőoroszlán fogadja az ideérkezőket. Ezek őrzik a kastélyhoz vezető bejáratot.

A felületes szemlélődő azt gondolná, hogy milyen jó a berényieknek, hiszen van egy hatalmas kastélyuk. Ez igaz is, meg nem is. Ilyen hatalmas épület helyrehozásához nagyon sok pénz kellett és egyre több kell.

Így tovább alussza álmát, míg valami csoda nem történik. A kastély jelenéről később, most pillantsunk bele a múltjába.

Feltételezések alapján a kastély első épületeit a Pálffy család valamelyik tagja építtette. Siegbert Heister osztrák tábornokról tudjuk, hogy itt lakott és valószínűleg 1699. után rendbehozatta és bővíttette a már meglévő épületeket. Ezek alkották később a kastély jobbszárnyát. Heister nevéhez fűződik az egykori plébánia templomocska építése is. Az építkezés idején még a kastély és a templom között vezetett az alcsúti út, melyet aztán a parkon kívülre helyeztek át.
A XVII. század végén és a XVIII. század elején még egyszerű falusi udvarháznak lehetett nevezni a tulajdonosok lakhelyét. 1730-ban a Cziráky család úgy döntött, hogy ideköltöznek és megfelelő nagyúri lakhelyet építtetnek maguknak.

Rieder János építésszel vették fel a kapcsolatot, aki megalkotta a két szárnyat 1763. és 1767. között. A balszárnyat a vendégeknek tartották fenn és fedett kocsibejárás szakította meg, elválasztva az emeletes résztől. A jobbszárnyon alakították ki a konyhát és a cselédség lakásait.

A két szárnyat összekapcsolja a főépület, amelyet valószínű, hogy Rieder János fia, Jakab tervezett és épített klasszicista stílusban 1804. és 1810. között. Ha szemben állunk a kastéllyal, láthatjuk, hogy a gazdagon kiképzett római ion oszloprend mögött három félköríves záródású ajtó vezetett a középső (az emeletre is felnyúló) nagyterembe. Az oszlopok fölött a háromszögű mezőben (timpanonban) látható a Czirákyak és Cziráky Antal Mózes feleségének, Illésházy Júliának családi címerei, a portikusz alatt pedig mitológiai jeleneteket ábrázoló domborművek láthatók.

Bent az emeletnyi szalonból jobbra a grófné, balra pedig a gróf lakosztályai nyíltak, ezeket három-három díszesebb szoba alkotta. A grófi lakosztályhoz tartozott a könyvtár és a családi levéltár is. A szalon mögött hátul volt a fogadó előcsarnok, mely oldalra szorítja az emeletre vezető lépcsőt.

Az U-alakban hátranyúló földszinti szárnyakban sorakoztak bal oldalon a gazdasági és személyzeti, jobb oldalon pedig a lakóhelyiségek. Szemben az U-alak nyitott részével egymásnak fordított L-alakú épületek egészítették ki a komplexumot zárt egésszé. A kastély emeleti ablakaiból az akkori főutcát lehetett látni. Ha most kinéznénk, szép látvány tárulna a szemünk elé, csakúgy mint annak idején a kastély lakóinak szeme elé is. A falu legszebb utcája, a sok-sok fával szegélyezett Kossuth (Öreg) utca nyúlik el hosszan, közepén terpeszkedik a kéttornyú római katolikus templom, távolabb pedig a református templom karcsú tornya magasodik.

1763-ban Cziráky György az újjáépítésekkel együtt létrehozott a kastély kerti részén egy 22 öl széles és 36 öl hosszú díszkertet. 1794-ben Cziráky Antal Mózes alakíttatta ki a messze földön híres angolkertet (tájképi kertet), melybe növényi különlegességeket hozatott, sétányokat építtetett. Pompás kertjébe természetes forrásból táplálkozó mesterséges tavat ásatott, mely mellett a kitermelt földből halmozott dombok őrzik uruk és úrnőjük nevét (Antal és Rózsa domb). A parkot kőhidak és szobrok tették változatossá. A kastély előtt állt két hársfa, amelyet a múlt századi leltár már öreg fákként emleget. Szerencsére szépen illeszkedtek a kert hangulatába, így nem vágták ki, sőt örültek árnyékuknak.

A kastély épületegyüttesének utolsó jelentős átalakítását Ybl Miklós végezte, kinek hagyatékában megtalálhatók a kastély átépítésének tervrajzai. Ybl nevéhez fűződik a jobboldali udvari szárny átépítése és a hátsó sarokpavilonok megújított külseje. Míg a baloldali földszintes oldalszárny folyosójának még hevederekkel ritmizált cseh boltozata van, addig a jobboldali folyosónak lapos a mennyezete. Az utóbbi szárny külső homlokzata háromtengelyes rizalitjával is későbbi eredetű. A baloldali földszintes szárny külső homlokzata végén az ablakok különböző nagysága és szintje is elárulja Ybl átalakítását. Ezenkívül tőle származik a szárny első tengelyének áthajtója. Egyenes, füles keretű a nyílása, romantikus az oromzata. A melléképületek nagy részben Ybl munkái, illetve átalakításai és a nagytor-nyú barokk kápolnát is ő hozatta rendbe.

A kastély jelenleg nem látogatható.

(Az összeállítás Sterhardt Lászlóné a Berényi Újság számaiban megjelent írásai, valamint a "Száz magyar falu könyvesháza Lovasberény" című könyv alapján készült.)

A körpincéről egyelőre csak képeket tudunk bemutatni, mert hiteles írásos anyagot eddig még nem találtunk.

Annyit tudunk, hogy a Cziráky-ak építették saját használatra, és ma már csak komoly anyagi ráfordítással menthető meg a teljes pusztulástól.

A téglából falazott, kör alaprajzú, kupolás építményhez felsétáló kiránduló megcsodálhatja a régi mesterek kiváló munkáját, és gyönyörködhet a csodálatos panorámában. Talán innen tárul a legszebb kép elénk Lovasberényről.

Az I. világháború első két esztendejében közel 400 fő vonult hadba a faluból, majd ez a szám elérte a 750-et. A frontokon és a hadifogságban 137-en hunytak el.

Az áldozatoknak emelt emlékművet 1939. július 2-án avatták fel és ekkor szentelték fel a gróf Cziráky Lászlóné adományozta országzászlót.

Az emlékművet Róna József szobrászművész, Lovasberény szülötte készítette.