Lovasberény lakói a Rákóczi szabadságharcban II. Rákóczi Ferenc mellett tettek hitet. Amikor 1704. tavaszán Heister tábornok az osztrák hadak élén Székesfehérvár ellen indult, a berényiek fegyvert ragadtak és felkeltek a város előterébe érkező labancok ellen. Heister büntetőexpedíciót indított Lovasberénybe. A kurucokkal együtműködő jobbágyait megbüntette, a református istentiszteleteket betiltatta, a templomot bezáratta, és elvette a lakosságtól. Három esztendőn át nem használhatták, ez idő alatt a prédikátor házának udvarán nádból épített oratóriumban tartották az istentiszteletet.
A földesúr és a lakosság ellentéte az évek múlásával sem oldódott. 1707-ben, amikor portyázó kuruc csapatok érkeztek Lovasberénybe, a lakosság ismét birtokba vette a templomot. Mikor Heister ezt megtudta, éktelen haragra gerjedt és kemény büntetéssel fenyegetett. Ám felesége meggyőzte, hogy lévén mégis csak saját jobbágyaik, ne bántsa őket, hiszen a templom nagy is, távol is esik a kastélytól, építsenek inkább egy saját kápolnát a közelben, a templomot pedig hagyják meg a jobbágyoknak.
Így kezdődött el a kápolna építése. A kápolnához robotban hordták a követ a jobbágyok, a mesterek mellett segédmunkát is végeztek, de a szakiparosokat nem a falu, hanem a földesúr fizette. Az 1708-ban elkészült, akkor még torony nélküli kápolnát a Szentháromság tiszteletére szentelték fel, és a földesúron és háznépén kívül mást nem szolgált. Ugyanis rajtuk kívül abban az időben római katolikus hitet követők nem éltek Lovasberényben.
1770. körül épülhetett meg a kápolna tornya és ekkorra tehető a rokokó seccó festése is, melyet egy 1771-es évszám bizonyít a templom déli kapujának szemöldökkövén.
A XIX. században felújításokat végeztek a kastélyon. A munkák Ybl Miklós nevéhez fűződnek, akinek hagyatékában megtalálhatók az átépítések tervrajzai.
A felújításokkal egy időben a kápolnát is rendbehozatta.
1999-2000-ben feltárást végeztek a kápolnában, majd a belső falakat díszítő seccót restaurálták.
A kápolna jelenleg nem látogatható.
(Az összeállítás Sterhardt Lászlóné a Berényi Újság számaiban megjelent írásai, valamint a "Száz magyar falu könyvesháza Lovasberény" című könyv alapján készült.)